H Á Z I R E N D

1.      A tanulói jogok gyakorlása

Az iskolában minden tanuló egyenlő emberi jogokkal rendelkezik. Tilos mindenféle (vagyoni, bőrszín szerinti, nemi, életkori, vallási stb.) megkülönböztetés.

1.1.      A tanuló az alkotmányos egyesülési jogból eredő jogait tanítási időn kívül gyakorolhatja. Egyesületi tevékenysége miatti távolmaradására kivételesen az igazgató adhat engedélyt.

1.2.      A tanulói jogok gyakorlása, a tanulói jogokkal kapcsolatos nyilatkozattétel:

–        14 év alatti kiskorú tanuló esetén (az általános szabályoknak megfelelően) tanulói jogokkal kapcsolatos nyilatkozattételre a tanuló törvényes képviselő jogosult.

–        14–18 év közötti kiskorú tanuló esetén a tanuló és törvényes képviselője együttesen jogosultak a tanulói jogokkal kapcsolatos nyilatkozattételre.

–        18. életévét betöltött tanuló önállóan jogosult nyilatkozattételre.

Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és szülőjével közös háztartásban él, a jogszabályban meghatározott döntésekről a szülőt értesíteni kell.

1.3.      A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések:

1.3.1.      A tanulók és a szülők az iskola pedagógiai programjában szereplő választható tantárgyakról és csoportokról minden tanév április 15-éig kapnak tájékoztatást. A tanuló a választását írásban május 20-áig adhatja le.

1.3.2.      Ha a tanuló által választott csoport valamilyen okból nem indítható (pl. létszám), május 31-éig lehetőséget kell adni, hogy a tanuló az indításra kerülő csoportok közül válasszon.

1.3.3.      A 7. osztálytól induló emelt óraszámú matematika csoport választásának feltétele, hogy a csoportba történő belépést megelőző két félévben a tanuló az adott tantárgyból legalább közepes osztályzatot érjen el.

1.3.4.      A csoportválasztás módosítását minden tanév május 20-áig lehet írásban kérni. A két csoport követelményszintjének különbsége alapján az igazgató az érintett szaktanárok véleményének kikérése után engedélyezi a módosítást, illetve dönt annak feltételéről (különbözeti vizsga).

1.3.5.      Tanév közben a csoportváltás, a választott tantárgy tanulásának abbahagyása csak különös méltánylást érdemlő ok alapján, kérelemre engedélyezhető. A félév végét megelőző 30 napon belül ilyen engedély nem adható.

1.4.      A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei:

1.4.1.      Tanulószobai foglalkozásra – a jogszabályoknak megfelelően – kérelemre minden 16. életévét be nem töltött tanulót fel kell venni.

1.4.2.      A felvételt az ötödik osztályba felvett tanuló szülője a beiratkozáskor, a többi tanuló szülője az előző tanév végén május 20-áig írásban kérheti.

1.4.3.      A felvételről az igazgató határozatban dönt. Ha a jelentkezők száma túllépi a rendelkezésre álló keretszámot, és a szülőkkel történő egyeztetés alapján sem lehet biztosítani a maximális csoportlétszám betartását, az igazgató a fenntartó intézkedését kéri.

1.5.      A diákkörök létrehozásának módja:

1.5.1.      Diákkörök létrehozását a szaktanárok, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, és a diákok (egyénileg vagy csoportosan) kezdeményezhetik a tanév első félévében szeptember 20-áig, a második félévben indítandó diákköröket pedig január 20-áig.

1.5.2.      Diákkör indítása akkor engedélyezhető, ha annak céljai megfelelnek az iskola pedagógiai programjában foglalt elveknek, és a diákkör irányítását, vezetését az iskola tanára, az iskolában tanuló diák szülője vagy külső szakember vállalja.

1.5.3.      Az igazgató a diákkör céljai és a finanszírozási (költségvetési és alapítványi támogatási) lehetőségek vizsgálata alapján dönt a diákkör indításáról. Elsősorban a szaktárgyi szakkörök és az iskola céljaihoz kapcsolódó kulturális, művészeti diákkörök működését kell biztosítani. A diákkörök az engedélyezés után azonnal, de legkésőbb október 1-jétől, illetve február 1-jétől kezdhetik meg működésüket.

1.6.      Az első tanév megkezdéséhez kötött tanulói jogok:

A tanuló az iskola helyiségeit és berendezéseit a házirend keretei között, külön engedély nélkül a beiratkozás után az első tanév megkezdésétől használhatja. Az internet terem és a stúdió használatához külön jogosultság szükséges.

1.7.      A tanuló részvétele az érdekeit érintő döntések meghozatalában:

A tanuló az érdekeit érintő, a közösségre vonatkozó döntések meghozatalában az iskolai diákönkormányzat útján, rá vonatkozó egyedi döntés esetén személyesen vagy törvényes képviselője útján vehet részt.

1.8.      A tanulónak joga van a rendszeres egészségügyi felügyelethez.

Az előírt orvosi, fogorvosi vizsgálatokkal, védőoltásokkal kapcsolatos önrendelkezési jogát a kiskorú tanuló a szülő írásbeli nyilatkozatával gyakorolhatja.

1.9.      A tanulói jogok sérelme:

Ha a tanulónak a Közoktatási törvény 10 – 11. §-ában, vagy egyéb jogszabályokban, szabályzatokban meghatározott jogai az iskolában sérülnek, az osztályfőnök, a diákönkormányzat, a szülő útján vagy személyesen a jogsértés megszüntetése érdekében az igazgatóhoz fordulhat.

 

 

 

 

 

2.      A tanulói kötelezettségek

 

 

A tanuló köteles az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani, köteles megtartani az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskolai szabályzatok előírásait.

2.1.      A tanuló vigyázzon az iskola berendezésére, értékeire, melyekért anyagi felelősséggel tartozik. Őrizze a rendet és a tisztaságot. Az iskola berendezéseiben, falán, díszítő elemeiben okozott sérülés, rongálás bejelentése minden tanulónak kötelessége. A szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kárt a szülővel meg kell téríttetni.

2.2.      Minden tanuló köteles környezetét rendben tartani, az utolsó órák után a székét a padjára feltenni és a tantermet legkésőbb 15 óráig elhagyni, ha nincs szervezett foglalkozás.

2.3.      A tanterem rendjéért a hetes külön is felelős.

A hetes feladatai különösen:

–        Felel az osztályterem rendjéért és tisztaságáért, a munka zavartalanságának biztosításáért.

–        Gondoskodik a tanórákra krétáról, letörli a táblát, a hiányzókat jelenti a szaktanárnak, szünetekben szellőztet.

–        Ha becsöngetés után 10 percig a szaktanár nem jelenik meg az osztályban, akkor jelenti az igazgatóhelyettesnek. Csoportbontásban tartott óra esetén – ha a szaktanár másképp nem állapodott meg a csoporttal a tanév elején – ez a kötelezettség a csoport névsorában szereplő első tanulót terheli.

2.4.      A tanuló a tanítási órákon, gyakorlatokon, sport- és egyéb foglalkozásokon pontosan, előírásos öltözetben, a szükséges eszközökkel együtt jelenjen meg. Felszerelése legyen hiánytalan. A felkészülés vagy a felszerelés esetleges hiányát az óra megkezdésekor jelezze. A felkészülés hiányát indokolt esetben a szülő jelezze az ellenőrzőben.

2.5.      A tanuló az ellenőrzőjét minden órán (kivéve a testnevelés órát) köteles magánál tartani és az osztályzatokat az ellenőrzőbe beírni. Ha az ellenőrzője elveszett, azt azonnal jelentse be az osztályfőnökének, és pótlásáról haladéktalanul gondoskodjon. Az ellenőrzőbe bírt érdemjegyeket havonta, az üzeneteket a következő tanítási napra a szülővel, illetve a kollégiumi nevelővel írassa alá.

2.6.      A folyosón és a lépcsőkön óvatosan, egymásra vigyázva, utat adva és hagyva közlekedjen. A balesetet lehetőleg előzze meg, megtörténtét azonnal jelentse a legközelebbi pedagógusnak vagy az iskola dolgozójának. A tűzvédelem és a munkavédelem előírásait maradéktalanul tartsa be.

 

2.7.      Megjelenés az iskolai rendezvényeken:

 

2.7.1.      Hivatalos iskolai rendezvényeken (tanévnyitó, tanévzáró, iskolai ünnepségek, Bányais-nap, sportnap) a tanulók megjelenése kötelező, a rendezvényre érkezés az általános szabályok szerint (legkésőbb 10 perccel a rendezvény megkezdése előtt).

2.7.2.      Megjelenés az előírás szerinti öltözékben, ami lányok számára sötét szoknya vagy nadrág (nem farmer), fehér blúz, iskolai emblémás sál, alkalmi cipő; fiúk számára sötét nadrág (nem farmer), fehér ing, iskolai emblémás nyakkendő, alkalmi cipő (nem sportcipő).

2.7.3.      Ha a tanuló nem az előírás szerinti öltözetben jelenik meg az osztályfőnök fegyelmező intézkedésben részesíti.

2.8.      Egyéb iskolai feladatok ellátása:

A tanuló a pedagógus felügyelete, ellenőrzése vagy irányítása mellett köteles közreműködni saját környezete és az általa használt eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában (ünnepségek, ballagás, iskolai műsorok, szertárak rendezése, stb.). Ezen feladatok ellátása nem akadályozhatja a tanulót tanórai és iskolán kívüli tevékenységében, feladatai ellátásában.

2.9.      Tiltott tanulói magatartások:

2.9.1.      Az iskola területén és az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken tilos a dohányzás és a szeszesital fogyasztása.

2.9.2.      Tanuló az iskolába nem hozhat be dohány árut és alkohol tartalmú italt.

2.9.3.      A hatályos törvényeknek megfelelően tilos a kábítószer fogyasztása, terjesztése, népszerűsítése.

 

3.      A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása 

 

 

3.1.      Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását az első osztályfőnöki órán, de legkésőbb egy héten belül igazolnia kell.

3.2.      A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra.

3.2.1.      A távolmaradásra előzetesen

–        egy tanítási óra esetén az osztályfőnöktől,

–        egy tanévben legfeljebb három tanítási nap esetén az osztályfőnöktől,

–        ennél hosszabb időre az igazgatótól kaphat engedélyt.

3.2.2.      A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni az ellenőrző útján. A távollét igazolása más formában nem fogadható el.

3.3.      A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, egyéb alapos ok). A tanuló szülője (vagy a kollégiumi nevelőtanár) ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, a napközis nevelőnek (ha csak a napköziből hiányzik). A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnök az utólagos igazolást nem köteles elfogadni.

3.4.      Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, a szülő által is aláírt orvosi igazolással köteles igazolni mulasztását.

3.5.      A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha a házirendben előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

3.6.      Eljárások igazolatlan mulasztás esetén

–        első esetben: a szülő értesítése hivatalos levélben;

–        második esetben: osztályfőnöki intés, a tanuló szülőjének felszólítása hivatalos (tértivevényes) levélben, a gyermekjóléti szolgálat értesítése (a 11/1994. MKM rendelet tanköteles tanuló esetén a második igazolatlan hiányzás után előírja);

–        10 óra igazolatlan hiányzás után: igazgatói figyelmeztetés, a szülő ismételt felszólítása, tanköteles tanuló esetén a jegyző értesítése (a 11/1994. MKM rendelet előírja);

–        20 óra igazolatlan hiányzás után: igazgatói megrovás, a szülő ismételt felszólítása.

–        30 óra igazolatlan hiányzás esetén a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnik

A tanuló igazolatlan mulasztásával kapcsolatos feljegyzéseket az osztályfőnök az osztálynaplóban vezeti.

3.7.      Ha a tanuló késik óráról, a szaktanár a naplóba beírja a késés idejét. Az így nyilvántartott késési időket az osztályfőnök összesíti, és ha az eléri a 45 percet, igazolt vagy igazolatlan óraként beszámítja.

3.8.      Ha a tanuló egynél több tanítási óráról hiányzott, a tananyag pótlásának határidejéről a szaktanárral az első órán, amin jelen van, a diák kérésére megállapodnak. Egy óra hiányzás esetén a diáknak a következő tanórára pótolnia kell a hiányzó tananyagot.

 

4.      A tanulói munkarend, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje

 

4.1.      Az intézmény nyitvatartási rendje:

Szorgalmi időben a tanulók számára 6.30 és 17 óra között tart nyitva az iskola. A tanulók, ha nincs szervezett elfoglaltságuk (szakkör, sportkör, egyéb rendezvények) 15 óráig kötelesek elhagyni a tantermüket és az arra kijelölt teremben várakozhatnak. Tanítási szünetekben az intézmény ügyeleti rend szerint tart nyitva.

 

4.2.      A tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendje:

 

4.2.1.      A tanuló számára a kötelező és a választott tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvétel (ha választotta azokat) mindaddig kötelező, míg felmentést nem kap alóla. A tanórán kívüli foglalkozáson történő részvétel a tanuló számára nem tehető kötelezővé.

4.2.2.      A tanuló első órájának megkezdése előtt 10 perccel legyen az iskolában. Becsöngetéskor tartózkodjon a tanteremben, a helyén.

4.2.3.      A tanterembe belépő tanárt, vendéget a tanulók felállással köszöntsék.

4.2.4.      A tanuló a tanítási óráról, foglalkozásról csak a szaktanár engedélyével mehet ki.

4.2.5.      A tanuló tanítási idő alatt csak osztályfőnöke, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola területét rendszeres vagy eseti kilépésre jogosító igazolással.

4.3.      A szünetek rendje:

4.3.1.      Az iskolában az oktatás heti órarend alapján történik. A tanítási órák időtartama 45 ill. 40 perc. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik, nulladik óra a jogszabályoknak megfelelő esetben tartható.

4.3.2.      Az óraközi szünetek időtartama 10, 10, 20, 10, 5 ill. 5 perc. Dupla órák indokolt esetben szünet közbeiktatása nélkül a 9 – 12. évfolyamon tarthatók.

4.4.      Az iskola felelősségvállalása az intézménybe hozott dolgokért:

4.4.1.      A tanuló ne hozzon az iskolába az oktatáshoz ill. az iskolai programokhoz nem szükséges eszközöket, dolgokat, azokért az iskola felelősséget nem vállal.

4.4.2.      Az oktatáshoz szükséges, vagy iskolai rendezvényekhez kapcsolódó eszközökért és tárgyakért az iskola akkor vállal felelősséget, ha azokat az erre kijelölt helyen és módon helyezik el, tárolják. Készpénz, ékszerek stb. elvesztéséből eredő kárért az iskola akkor vállal felelősséget, ha azt a tanuló leadja az osztályfőnöknek, a szaktanárnak (testnevelés óra és sportköri foglalkozás előtt) vagy a portán (lezárt, aláírt borítékban).

 

 

 

 

5.      A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

5.1.      Dicséret illeti azt a tanulót, aki

–        eredményes kulturális tevékenységet folytat,

–        kimagasló tanulmányi, vagy sporteredményt ér el,

–        a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

5.2.      A jutalmazás eszközei és formái:

Szaktanári dicséret szóban, írásban.

Osztályfőnöki (napközivezetői) dicséret szóban, írásban. Az osztályfőnök saját megítélése vagy pedagógustársai javaslata alapján a tanulót példaként állítja tanulótársai elé. Ezt a szülő tudomására kell hozni, a naplóban is rögzíteni kell.

Igazgatói dicséret: a diákönkormányzat, az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslata alapján a kötelességen túlmenően, az osztálya vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményért. A szülőt írásban értesíteni kell, valamint bejegyezni a naplóba.

Nevelőtestületi dicséret: az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottak alapján a huzamosabb ideig tartó, példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi vagy közösségi munka alapján az osztályban tanító nevelők határozatára adható. A szülőket értesíteni kell, valamint bejegyezni a naplóba.

Bányai Júlia díj: Az oklevél és az iskolát ábrázoló rézkarc emléklap külön szabályzat alapján kerül odaítélésre a több éven át kiemelkedő teljesítményt nyújtó utolsó éves tanulónak. A ballagáson kerül átadásra. Átadásáról a nevelőtestület dönt a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

5.3.      Tanév végén a fenti elvek figyelembe vételével könyvjutalom adható.

6.      A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki a tanulóviszonnyal kapcsolatos kötelességeit megszegi (pl. a házirend sorozatos megsértése, igazolatlan mulasztás, stb.), fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.